Csak három, kevésbé fontos módosító javaslatot fogadott el a parlament kulturális és sajtóbizottsága a médiatörvénynek megalapozó törvénycsomag bizottsági vitájában. Abból is kettőt a Fidesz tett. Ha megszavazzák a törvényt, csak a Fidesz jelöltjei kerülhetnek be az ORTT utódába. Leszavazták a médiatörvény-csomagot módosító javaslatok többségét.

Egy jobbikos és két fideszes módosító indítványt támogatott a parlament kulturális és sajtóbizottsága a Fidesz által benyújtott médiacsomaggal kapcsolatban. A médiát szabályozó új törvénytervezethez negyvennégy módosító indítvány érkezett az ellenzéki pártoktól.

A legtöbb módosító indítványt Novák Előd és Pörzse Sándor, a Jobbik képviselői nyújtották be, ám ezek közül csak az egyetlen, a szóhasználatot pontosító módosító javaslatot fogadott el a bizottság fideszes többsége.

A másik két elfogadott, marginális jelentőségű módosító javaslatot a fideszes Koszorús László jegyezte: első javaslatában, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szerepéről szóló passzusban az ő megfogalmazása szerint az NHIT nem "véleményezhet" az infokommunikáció területén, hanem "javaslatot tesz".

Nem lesz itt véleményszabadság

A bizottság Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének alkotmánymódosításra vonatkozó módosító indítványait nem támogatta. Az indítvány az alkotmány 61. paragrafusában található "szólásszabadság" kitétel helyett a "vélemény szabad kinyilvánítását" javasolta. A jelenlegi alkotmányban a "véleménynyilvánítás szabadsága kifejezés szerepel, amely az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint tágabb, mint a szólásszabadság, hiszen úgynevezett kommunikációs alapjog, és a szólás- a sajtó- vagy éppen a művészeti kifejezés szabadsága mellett a gyülekezési jog is ebből eredeztethető. A Fidesz most a véleményszabadság helyett azonban már csak a szólásszabadságot szeretné látni az alkotmányban. A szócserét a Fidesz hivatalosan azzal indokolta, hogy vissza akarnak térni a magyar jogi hagyományokhoz, azonban a szólásszabadság utoljára a rendszerváltás előtt szerepelt az alkotmányban.

Az alkotmánymódosítás vélhetően azt a célt szolgálja, hogy ne ütközzön az alkotmányba a válaszadási jog kiterjesztése a becsületet vagy emberi méltóságot sértő véleményekre is, vagyis ezentúl egy véleményt is úgymond helyre lehessen igazíttatni. A a mostani törvénycsomag ezen eleméhez hasonlító, Lex Répássynak elnevezett módosítást ugyanis 2001-ben már egyszer alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság.
A közmédiában sem engedtek

Az LMP emellett a civil kuratóriumi testületek szerepét szerette volna megőrizni, így adva nagyobb teret a társadalmi kontrollnak a közmédiumoknál. L. Simon László bizottsági elnök azonban ez ellen úgy érvelt az ülésen, hogy mivel korábban ő is tagja volt egy ilyen testületnek, belülről is láthatta ezek működésképtelenségét.

A Lendvai Ildikó MSZP-s, Karácsony Gergely LMP-s, valamint Novák Előd és Pörzse Sándor jobbikos parlamenti képviselők által benyújtott többi módosítás főként a média felügyeletére felállítandó médiatanácsról szóltak, ezeket a javaslatokat a bizottság azonban nem támogatta. Ezek a passzusok azért fontosak az ellenzéki pártoknak, mert a médiatanács tagjait az új szabályozás szerint az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel az eddigiekhez viszonyítva meglepően hosszú időre, kilenc évre. A Fidesz kétharmados parlamenti többsége miatt az ORTT jogutódjának számító testületben csak a Fidesz delegáltjai ülnek majd.

Új médiaügyi törvénycsomagot pénteken terjesztette be a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal.A szabályozás célja [1], hogy megágyazzon a később elkészülő új médiatörvénynek. Ha elfogadják a tervezetet, ezentúl bárki választ írhat egy cikkre, ha sértve érzi magát, a tévéket akkor is büntetni lehet majd, ha nem számolnak be valami fontosnak vélt dologról, és a külföldre menekült adókat is ellenőrzi majd az új médiatestület. Összevonják az ORTT-t és az NHH-t, egyetlen kuratóriuma lesz az összes közmédiának, viszont a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTV nem olvad össze egy céggé, bár a felügyelőbizottságuk közös lesz.